Biztosítási világnap
A biztosítás kialakulásának története
Osztrák biztosítók kezdeményezésének eredményeként szeptember 20. minden évben a biztosítás világnapja.
Az újkori biztosítások története alig 200 évre tekint vissza, azonban a biztosítások kialakulásának nyomait, már a harmadik évezred korabeli írásaiban is felfedezhetjük. Legelőször a görög hajótulajdonosok jöttek rá arra, hogy ha összeállnak és megosztják egymás között a károkat, akkor az egyes tulajdonosokra kisebb rész hárul. A tengeri kereskedés veszélyes volt ebben az időben. Sokszor kalózok, viharok és betegségek tizedelték meg a szállítmányt és a legénységet. A hajóval, vagy akár a legénységgel együtt a vízbe veszett a teljes rakomány. A görög hajótulajdonosok egyesülete a Koinonia volt az első, mely ezen az alapon a hajózási károkat felosztás útján térítette meg.
Később a szárazföldi karavánok kifosztásának enyhítésére is kiterjesztették ezt az elvet. A kereskedők megegyeztek, hogy a keletkezett károkat közösen viselik. A 14. századtól kezdve már létrejöttek a szállítmánybiztosító vállalkozások, az első biztosítási kötvényt pedig 1347-ban Genovában állították ki.
A 17. században a kereskedők szervezetté tömörültek, és megalapítottak az első biztosítási szervezetet, amely szervezet a Loyds néven kezdte meg működését. A Loyds napjainkban is az egyik legtekintélyesebb biztosítási szervezetnek számít.
A biztosítás megjelenése Magyarországon
A magyar biztosítás első nyomait a 14. század eleji írásokban már felfedezhetjük egyes céhek pénztári szabályzatában.
1807-ben alapították meg Magyarország első biztosító társaságát Császári-Királyi Szabaditékos Rév-komáromi Biztosító Társaság néven. Részvényesei között volt gróf Széchenyi István és gróf Teleki Sámuel is. Az alapítók között olyan nevek szerepeltek, mint Deák Ferenc, Apponyi György, Eötvös József, Űrményi József és Lévay Henrik.
A hazai biztosítás történetének első ügyfele Fejes András gabona kereskedő volt, aki tízezer forint értékben, `assecuráltatta` búzáját Fazekas Lajos Ádám nevezetű tölgyfahajójára. Feljegyezték az első káresetet is: 1807. július 28-án Molnár András sóval terhelt, tizenhétezer forintig biztosított hajója Mohácsnál süllyedt el.
190 éves Generali
A Generali Biztosító története 1831-ben kezdődött. Triesztben létrehozták az Assicurazioni Generali Austro-Italiche biztosítótársaságot. Giovanni Cristoforo Ritter de Zahony volt a Generali Csoport első elnök-vezérigazgatója.
A társaság 50. jubileumi évében született meg a döntés, hogy a híres Szent Márk oroszlánt a Generali hivatalos logójaként is alkalmazzák, mégpedig egységesen, a velencei Óratorony ábrázolásának megfelelően.
Generali cégcsoport mára egy 50 országban működő vállalatcsoporttá vált. Biztosítónk egyike a vezető nyugat-európai szolgáltatóknak, valamint egyre fontosabb szereplője a közép-kelet-európai és ázsiai piacoknak.
A Generali Magyarországon
A Generali hazánkban 1832-ben, alapítása után egy évvel már Pesten is megkezdte működését. Az első pesti és egyben magyarországi biztosítási intézetet - azaz "bátorságosító intézményt" - a Generali hozta létre 1832. május 29-én.
1887-ben meghalt Korizmics László, a Generali igazgatóságának magyarországi tagja (és egyben a Magyar Általános Takarékpénztár elnöke). Helyére választották meg Jókait Mórt az igazgatóság tagjának.
Ez a trieszti igazgatóságot jelentette, hiszen a magyarországi iroda
leginkább egy mai fióktelepre emlékeztető szabályozás alá esett, lévén székhelye a Monarchia másik felében. A Generali ebben az időben (és a Monarchia egész fennállása alatt) a
legnagyobb biztosító volt, megközelítőleg kétszer akkora, mint az Első Magyar Általános
Biztosító.
A társaságban betöltött pozíciója nem csupán formalitás volt, hiszen Jókai elkötelezett híve volt a biztosítás eszméjének és magának a Generalinak is. Regényeiben sokszor megemlítette a társaságot.
A lélekidomár című művében (1889) a bonyodalom része, hogy vajon jár-e az életbiztosítási kifizetés öngyilkosság esetén? A Generali éppen ebben az időben vezette be azt az újítást, hogy három év után az öngyilkosság nem kizáró ok.
Az Aranyemberben a következő mondatot olvashatjuk: "Önnek a hajója ugyancsak 6000 forintot ért és teljes értékig biztosítva volt a Triesti biztosító társulatnál. Ön nem károsult." Amikor pedig egy névtelen vádaskodó cikk jelent meg egy állítólag megzsarolt ügyfélről a Biztosítási és Közgazdasági Lapok 1899. december 1-jei számában, Jókai személyesen válaszolt, nagyon határozott hangon azonosulva a biztosítóval (az "intézetem" kifejezést használva). Jókai Mór Jókai 1904-ben bekövetkezett haláláig töltötte be az igazgatói posztot. Halála után a Generali nem nevezett ki senkit, hanem a szakmai stáb irányította tovább a magyarországi tevékenységet
A rendszerváltás után, a Generali volt az első külföldi tulajdonú biztosító társaság, amelyik visszatért hazánkba.
1989 Május 25-én Budapesten aláírták az ÁB-Generali Biztosító Rt. alapító okiratát, melyet az Állami Biztosításfelügyelet az év október 27-i keltezésű engedélyével hagyott jóvá. Megalakult a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító is. (Forrás: Generali)
Generali Csoport hazánk egyik legnagyobb biztosítótársasága, ügyfeleink száma megközelíti az 1,2 millió főt. Meghatározó tevékenységet folytatunk mind a lakossági, mind a vállalati piacokon. . Büszkék vagyunk rá, hogy munkákkal élethosszig tartó partnerként, életük és álmaik megóvásával, hozzásegíthetjük ügyfeleinket, hogy biztonságosabb jövőt építhessenek.
Hivatkozások:
A cikk elsődleges forrása: 1831-1931: A triesti általános biztosító társulat (Assecurazioni Generali) és a biztosítási intézmény 100 éves története Magyarországon Triesti Általános Biztosító Társulat kiadása